Az Alpokalja a Keleti-Alpok vonulata, mely Magyarország területére is átnyúlik.
Linkek a témában:
A táj adottságainak hasznosítása
Az Alpokalja területe mezőgazdasági szempontból nem túl jelentős. A textilipar alapanyagait egyrészt a mezőgazdaság, másrészt a vegyipar szolgáltatja. Az idegenforgalomnak nagy jelentősége van az Alpokalján. Sok turistát vonzanak a történelmi jelentőségű, szép városok, de a tájban is érdemes gyönyörködni.
Más néven: Nyugat-magyarországi-peremvidék?
A kísérleti földrajztankönyv másként nevezi földrajzi régiónk egy részét: nem is az, amit mindenki tudott, vagyis nem az Alpokalja?
Talajtan
A talajképző kőzet az Alpokkal szoros kapcsolatban van, vagy azért mert az Alpok nyúlványai átnyúlnak a tájba, vagy mert a talajképző kőzetek anyaga az Alpok kőzeteinek málladékaiból és hordalékaiból épül fel.
Az Alpokalja földrajza
Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi-peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas megye területén.
Hazánk legnyugatibb tája
Az Alpokalja hazánk legnyugatibb nagytája. Az Alpok vonulatának keleti határvidéke. Két nagy részből áll: a hegvidékből és a hegyvidék lábainál elterülő dombságokból. Nyugatról az országhatár szegélyezi, délről a Dunántúli-dombság, keletről és északról a Kisalföld.
Meghatározás
Az Alpokalja Magyarország, Ausztria és Szlovénia területén húzódó középhegység, az Alpok keleti nyúlványa. Magyarországon az osztrák határhoz közel, Győr-Moson-Sopron és Vas megye legnyugatibb peremvidékén terül el.