Az Alpokalja a Keleti-Alpok vonulata, mely Magyarország területére is átnyúlik.
Linkek a témában:
Az Alpokalja földrajza
Az Alpokalja tágabb értelemben a Keleti-Alpok keleti nyúlványát alkotó átmeneti hegyvidék Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén, szűkebb földrajzi értelmezésben a Nyugat-magyarországi-peremvidék legnyugatibb középtája Győr-Moson-Sopron és Vas megye területén.
Hazánk legnyugatibb tája
Az Alpokalja hazánk legnyugatibb nagytája. Az Alpok vonulatának keleti határvidéke. Két nagy részből áll: a hegvidékből és a hegyvidék lábainál elterülő dombságokból. Nyugatról az országhatár szegélyezi, délről a Dunántúli-dombság, keletről és északról a Kisalföld.
A táj adottságainak hasznosítása
Az Alpokalja területe mezőgazdasági szempontból nem túl jelentős. A textilipar alapanyagait egyrészt a mezőgazdaság, másrészt a vegyipar szolgáltatja. Az idegenforgalomnak nagy jelentősége van az Alpokalján. Sok turistát vonzanak a történelmi jelentőségű, szép városok, de a tájban is érdemes gyönyörködni.
Más néven: Nyugat-magyarországi-peremvidék?
A kísérleti földrajztankönyv másként nevezi földrajzi régiónk egy részét: nem is az, amit mindenki tudott, vagyis nem az Alpokalja?
Talajtan
A talajképző kőzet az Alpokkal szoros kapcsolatban van, vagy azért mert az Alpok nyúlványai átnyúlnak a tájba, vagy mert a talajképző kőzetek anyaga az Alpok kőzeteinek málladékaiból és hordalékaiból épül fel.
Meghatározás
Az Alpokalja Magyarország, Ausztria és Szlovénia területén húzódó középhegység, az Alpok keleti nyúlványa. Magyarországon az osztrák határhoz közel, Győr-Moson-Sopron és Vas megye legnyugatibb peremvidékén terül el.
